A lányok lelki nevelésének iránya egyértelmű, de mi a helyzet a fizikai oldalon? Ilyen szülők mellett kézenfekvőnek vélném a sportolói irányt…
K. K.: És az is. Luca négyévesen elkezdett úszni, és egyértelmű volt, hogy a Honvédban. Abban is egyetértettünk, hogy szakembereknél kell megtanulni a sport alapjait, nem hobbioktatóknál. Ádám minden nyáron vitte magával Lucát, ha épp teniszezni ment, akkor oda, ha futni vagy biciklizni, akkor oda. Sokfajta sporttal igyekeztünk megismertetni őt, és most Julcsi is elkezdte az úszást. Ez nálunk alap. Azt is megmondtuk Lucának, hogy nincs mese, tízéves koráig úsznia kell, ebben nincs kompromisszum. Mondjuk én a pályafutásom vége felé már vágtam a centit, hogy hányszor kell még úszóedzésre járnom, annyira nem szerettem a hideg vizet, Ádám viszont imádja.
És aztán? Mi jön majd az alapok után?
S. Á.: Majd eldöntik, mit szeretnének, nyaranta is sokféle sporttábort próbálhatnak ki a kajaktól a műugrásig. Nyilván elfogult apa vagyok én is, de a genetikájuk kiválónak tűnik, még bármi lehet belőlük. Nincs nyomás, nincs prés, a mozgás szeretetére neveljük őket, és még egy dologra, ami mindkettőnk életéből kimaradt: a klasszikus zenére.
K. K.: „Mindent tudni akarok a sportról” – mondta nekem ma reggel az asztalnál Luca, miközben a rövidpályás országos úszóbajnokságban merült el a tévé előtt. Ott úszott Milák Kristóf, aki rengeteg kisgyereket megmozgat ma. Bevallom, elpityeredtem a meghatódottságtól, amikor a gyerekversenyen megláttam a múltkor, ahogy Lucácska megjelent, és elkezdett karkörzést csinálni úgy, mint a nagyok.
S. Á.: Azt hiszem, addig jó, amíg leköti a gyerekeinket a mozgás és a sport, mert azt szülőként mi is látjuk, mennyi egyéb hatás viszi el a gyerekek figyelmét, sajnos elsősorban a virtuális térből. A digitalizációnak persze megvannak az előnyei, de azt hiszem, a mi szülői generációnknak az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy meg tudja találni az egészséges arányokat a mozgás és a képernyőidő között. Mi mindenképpen törekszünk erre.
A kajak-kenu a legeredményesebb magyar sportág a nemzetközi színtéren”
Ha már kihívások és nehézségek: az év vége felé közeledve az ember gyakorta számadást készít az esztendő csodás pillanatairól és persze a veszteségekről. Ha sportszakmai szemmel nézzük, milyen mérleget tud vonni?
S. Á.: Voltak veszteségeink, valóban. Nagy nevek hagytak itt bennünket idén, a teljesség igénye nélkül különösen megérintett minket, sportszerető magyarokat Csollány Szilveszter, Mészöly Kálmán vagy éppen Csapó Gábor elvesztése.
És úgy tűnik, országváltás miatt pedig búcsúznunk kell Rapport Richárdtól és a Liu fivérektől.
S. Á.: Persze, valahol Rapport Richárd és a Liu testvérek ügye is egyfajta veszteség, noha nem biztos, hogy mindegyik ügy véglegesen lezárt akta. De nézzük inkább a büszkeségeinket: a hazai rendezésű sikereinket, mint a Giro d’Italia rajtja vagy a minden idők legjobbjának nyilvánított vizes világbajnokság, amelyet rekordidő alatt szervezett meg Magyarország. Létrehoztunk egy teljesítményalapú sportfinanszírozási rendszert, minden sportszövetséggel felvettük a kapcsolatot, és kinyitottuk az ajtónkat mindenki előtt. És azt se felejtsük el, hogy racionalizált megoldásokkal és finanszírozási átcsoportosítással a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is sikerült megmentenünk például hetvenhét uszodát a bezárástól.
Kovács Katalin
Budapesten született 1976-ban. 3 olimpiai, 31 világ- és 29 Európa-bajnoki címével minden idők legeredményesebb női kajakozója a világon. Több mint egy tucatszor volt az év magyar női kajakozója és az év magyar női sportolója. 2016-ban, közel harmincévnyi kajakozás után jelentette be, hogy visszavonul az élsporttól. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia névadója és szakmai programjának tanácsadója. Számos szakmai és állami elismerés kísérte útját, 2012-ben megkapta a Papp László Budapest-sportdíjat és a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést.
Schmidt Ádám
Budapesten született 1980-ban. 2004-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán cum laude minősítéssel szerzett jogi diplomát, jogi szakvizsgáit 2008-ban tette le. Ügyvédjelölti évei után számos sportszövetségben vállalt sportjogi feladatokat és képviseletet, 2015-ben a Schmidt Ádám és Társa Ügyvédi Iroda tulajdonosa és vezető ügyvédje lett. 2020-ban a Miniszterelnöki Kabinetiroda sportügyi politikai főtanácsadójává nevezték ki, 2022-től a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára.
Budapesten született 1976-ban. 3 olimpiai, 31 világ- és 29 Európa-bajnoki címével minden idők legeredményesebb női kajakozója a világon. Több mint egy tucatszor volt az év magyar női kajakozója és az év magyar női sportolója. 2016-ban, közel harmincévnyi kajakozás után jelentette be, hogy visszavonul az élsporttól. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia névadója és szakmai programjának tanácsadója. Számos szakmai és állami elismerés kísérte útját, 2012-ben megkapta a Papp László Budapest-sportdíjat és a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést.
Budapesten született 1980-ban. 2004-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán cum laude minősítéssel szerzett jogi diplomát, jogi szakvizsgáit 2008-ban tette le. Ügyvédjelölti évei után számos sportszövetségben vállalt sportjogi feladatokat és képviseletet, 2015-ben a Schmidt Ádám és Társa Ügyvédi Iroda tulajdonosa és vezető ügyvédje lett. 2020-ban a Miniszterelnöki Kabinetiroda sportügyi politikai főtanácsadójává nevezték ki, 2022-től a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára.Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton